A József Attila Múzeum szabadtéri, néprajzi kiállításának egyik egysége az asztalosműhely. A 19. század végén 20. század elején Makón többféle faipar virágzott. Voltak kocsikészítők, bognárok, közülük kerültek ki a híres talicskakészítők. Voltak kádárok, kotárkákat és sárkányos kapukat felállító ácsok, bútorfestő asztalosok, épületasztalosok. A mesterségeket a polgárosodó parasztság igényei lendítették fel. Az alapanyagot a Maroson úsztatták […]

Részletek

A „Nagyatáder” elnevezés Móra Ferenctől származik, ő illette ezzel a névvel a Nagyatádi kocsikat, melyek létrejötte Makóhoz kötődik. 1923. május 15-én Nagyatádi Szabó István (1863–1924) földművelési miniszter városunkba látogatott, ekkor nevezték el a gazdák ezt a kocsikat A nagyatádi kocsi a kasos (körül-kasos), majd a bordás kocsi továbbfejlesztése volt, amelynek szekrényére a vásárhelyi Nagy Margit […]

Részletek

A Kucses cég megalapítója Kucses Pál lakatos volt, aki műhelyét 1860-ban nyitotta. Fia, Kucses Károly (1861-1931) befejezve Makón tanulmányait, 1879-ben Budapesten és nagyobb külföldi városokban dolgozott. 1896-ban szülővárosában gépjavító műhelyt és mezőgazdasági gépkereskedést nyitott. A makói ipartestületnek alelnöke volt, melynek vezetésében és újjászervezésében elévülhetetlen érdemei voltak. Szakmáját tekintve mű- és géplakatos, valójában háztartási és mezőgazdasági […]

Részletek

Városunk 46 méter magas 800 köbméteres víztornyát a Söpkéz Gusztáv tervei alapján 1964–66 között a Hídépítő Vállalat építette. 1968-ban a Csongrád megyei Víz- és Csatornamű Vállalat helyezte üzembe. 1988-ban díszkivilágítást kapott, ezt 2009-ben felújították. 2010-ben a lakossági szavazatok alapján kék színű díszkivilágítást kapott, ami több kilométer távolságból ad irányfényt az éjszaka hazatérőknek. A Makó Térségi […]

Részletek

Szakáts Gábor Makón született jómódú gazdálkodók gyermekeként 1892. 03. 17-én. Már 9 évesen faszénnel fűtött gőzgépet konstruált. Gimnáziumi tanulmányai után a Királyi József Nádor Műegyetemen tanult tovább és ezzel párhuzamosan elvégezte a szegedi Magyar Királyi Állami Felsőipari Iskola gépészeti szakát. Az I. világháborúban tüzértisztként szolgált, 1915-ben mutatta be az első találmányát, a K 76 néven […]

Részletek

Makó első, a Maroson átívelő közúti fahídját 1878-ban építették, mely kiváltotta a korábban itt közlekedő köteles kompot. A hidat az 1883-ban meginduló vonatközlekedés igényei szerint vegyes üzemmódúvá alakították. A fahíd acélszerkezetre való kiváltására csak 1925-ben került sor, melynek terveit az ártéren átívelő másik két önálló vasúti hídéval együtt dr. Kossalka János készítette el. A mederpillérek […]

Részletek

A Makó-Térségi Víziközmű Kft. szakmai hagyomány tiszteletből és a kulturális örökség megóvása érdekében a Tinódi u. 8/a alatti központja parkjában működése közel 20 éve során folyamatos fejlesztéssel kútmúzeumot hozott létre. A 18 darabból álló gyűjtemény az elsősorban a talajvízből és a rétegvízből történő vízszerzés, vízkiemelés különböző technikai megoldásait és eszközeit mutatja be. A kútmúzeumot a […]

Részletek

Hajnal Antal 1838. szeptember 1-én született Makón. Édesapja református tanító volt. Felsőfokú iskoláit a budai Műegyetemen végezte, diplomáját 1859-ben vehette kézbe. Európai tanulmányutat követően Békés vármegye alkalmazta, majd magánmérnökként földmérési- és vízrendezési munkák mérnöki terveit készítette el. 1873-tól a Közmunka és Közlekedésügyi Minisztériumban helyezkedett el, mint főmérnök. Folyószabályozási és a vasúti közlekedéssel kapcsolatos feladatai voltak. […]

Részletek

Galamb József 1881. február 3-án született Makón. Iskolái után Németországban, majd az Amerikai Egyesült Államokba utazott, ahol az autógyártásban helyezkedett el. Henry Ford közeli munkatársa lett, s 1907-től a T-modell tervezésében már döntő szerepe volt. Az autót, mely négy kerékre ültette Amerikát 1908-tól 1927-ig gyártották. A Ford T-modell, illetve alkatrészeinek fő konstruktőre volt. Társaival együtt, […]

Részletek